A Kukorica Tápanyagigénye És Termésnövelése

A Kukorica Tápanyagigénye És Termésnövelése

A kukorica az egyik legismertebb és legnagyobb jelentőséggel bíró takarmánynövényMagyarországon. Ipari és takarmányozási felhasználása mellett közvetlenül az emberi táplálásban is szerephez jut.

Kívánatos számára a meleg és napos idő. Kiemelten fontos, hogy a májusi időszakban megfelelő mennyiségű napfényhez jusson, a júliusi-augusztusi időszakban pedig megfelelő mennyiségű csapadékra van szüksége. Mivel a csőképzés időszakában van szüksége a legtöbb vízre, így sokszor a nyári záporok jelentik számára a legértékesebb „táplálást”.

A kukorica jellemzően tápanyagigényes kultúrnövény. A kukoricatrágyázás emiatt fontos feladat; a növény csak a harmonikusan táplált talajon képes ideális növekedésre és ideális termésproduktumra.

A kukorica tápanyagigénye

kukorica3A kukorica talajigénye két különböző nézőpontból figyelhető. Alapvetően a kukorica megterem a szegényesebb talajokon is (egyes hibridek kimondottan szívósak), de ha bő hozamot szeretnénk elérni, abban az esetben mélyrétegű, humuszban és tápanyagokban gazdag, közép-kötött talajokra van szükség.

Ettől függetlenül szépen megél a tápanyagokban szegény öntés- és homoktalajokon, illetve a kötöttebb réti talajokon is, de utóbbi esetében mélylazításra van szüksége, ugyanis rosszul viseli a levegőtlen termőföldet. Futóhomokon, a sülevényes és nyirkos földben, illetve levegőtlen talajokon nem termeszthető, vagy csapnivaló hozam érhető el rajtuk.

Egy mázsányi szemtermés és a hozzátartozó szártermés együttesen 2,5 kg nitrogén; 1,1 kg foszfor; 2,2 kg kálium, vagyis 5,8 kg vegyes - NPK – hatóanyag szükséges, ahol a tápanyagok aránya hozzávetőlegesen 1:0,4:0,9 körül változik.

A kukorica fejlődésének egyik alapvető feltétele a megfelelő mennyiségű nitrogén biztosítása. A nitrogén kettős hatást fejt ki a kukoricára; egyrészt elősegíti a terméshozam növelését, másrészt pedig elősegíti a vegetatív fejlődést, így a növény egésze erősebb és egészségesebb lesz. Tudni kell viszont, hogy a nitrogén túladagolás elnyújtja a növény vegetatív ciklusát, késlelteti a termésérlelést, ezért igen fontos az arányok és a mennyiség helyes megválasztása.

A nitrogén mellett a foszfor is kiemelt jelentőségű mikroelemnek mondható a kukorica számára. A foszfor elsődlegesen a termésmennyiség növeléséért felelős; ha megfelelő mennyiségű foszfor jut a növénynek, akkor nagyobb termésszemekre és több szemsorra lehet számítani.

A kukorica tápanyagigénye tartalmazza a káliumot is. Ez a mikroelem is szerepet játszik a kívánt hozam elérésében, de emellett jelentős szerep hárul rá az erős szár kinevelésében is. Megfelelő mennyiségű kálium nélkül a növény képtelen lenne kellően megerősödni és kinevelni az elvárt mennyiségű termést.