A napraforgó

A napraforgó

Európában példaértékű a magyar napraforgó terméshozam/Sok víz, jó föld és méhek – így lesz a napraforgó termesztés hatékony

 

Ma már csak nevethetünk rajta, de a napraforgót először csupán sor- és határmegjelölésre használtuk, sőt, kifejezetten haszontalan növénynek számított. Ma pedig Magyarország jelentős mennyiséggel járul hozzá a napraforgóolaj-világpiachoz, és vezető helyen szerepel az európai ranglistán is. A napraforgó az egészséges telítetlen zsírsavaknak köszönheti a népszerűségét, de az olaj mellett komoly szerepe van az állatok takarmányozásában is.

Tehát nemcsak nagyobb területen találkozunk vele, de jóval magasabb terméshozammal számolhatunk, mint korábban bármikor. Minek köszönhető ez? Hogyan lehet jól termeszteni napraforgót, melyek lehetnek az extra haszon kulcsmomentumai? A nagyobb hektáronkénti átlagtermést a fajtaválasztás és a megfelelő technológia biztosíthatja. De mindenek előtt számoljunk le egy tévhittel.

 

Sok vizet – a megfelelő időben!

 

A napraforgó termesztés nem bonyolult folyamat, azonban a tapasztalatlanabbak már elhibázzák a kezdő lépéseket is. Ugyanis sokan igénytelennek gondolják, akárcsak a repcét. Ez csak részben igaz, a napraforgó és olajos társa is igazán nagy túlélők a szárazabb időszakokban, azonban jelentős termésmennyiséget csak a vízzel bőségesen ellátott talajtól várhatunk. Sőt, ha mindezt nem a megfelelő időben biztosítjuk a számukra, a növények olajtartalma sínyli meg, vagyis minőségi romlás is bekövetkezik. Növekedési és olajképzési időszakban aktív a napraforgó gyökérzete, ekkor igényli a legtöbb vizet és tápanyagot. 470-550 mm-nyi csapadékkal már biztosított a növény tápanyagellátása. A nyári száraz időszak nem vesz vissza a termény mennyiségéből, de, ha a napraforgó áprilisban kerül szélsőséges körülmények közé, a termesztés eredménye látványosan csökkentett hozamot lesz.

 

 

Minden faj jól terem Magyarországon?

 

Megfelelő technológiájú termesztéssel is eltérő termésmennyiséget kapunk, attól függően, milyen hibridet választunk a vetésnél. Ha kilogrammban is kifizetődő termést szeretnénk betakarítani, itt kell egy jó döntést hoznunk. A terület potenciális terményének akár ¼-ét is elveszíthetjük, ha nem megfelelő a felhasznált hibrid. A hazai vetőmagpiacon hatalmas a verseny, azonban a vetési terület ¾-ét csupán 10 hibridolaj növény osztja. A mennyiségi és minőségi mutatók mellett egy tényezőről még nem ejtettünk szót, ez pedig a termékbiztonság. A folyamatosan változó környezeti hatásokkal és szélsőséges időjárással csak a megfelelő genetikai potenciálú hibridek veszik fel a versenyt. A vetőmag alkalmazkodó képessége tehát még optimális termesztés mellett is kiemelten hangsúlyos!

 

 

Foglalkozzunk a talajjal

 

Alapvetően a napraforgó kevésbé igényes a talaj minőségére. Azonban a versenyképes hibridek nem tűrik jól a szélsőséges körülményeket, és a termésmennyiség mellett az olajtartalmuk is csökkenhet, ha szikes földbe vetjük. Ez pedig jelentős veszteség lehet egy olyan faj esetében, amely akár 40-50%-os olajtartalommal rendelkezik. Legyünk gondosak, és fordítsunk figyelmet az intenzív termesztésre. Kezdjük a talajfertőtlenítéssel, és ügyeljünk a tápanyagellátásra.

A talajfertőtlenítők egy enyhe telet követően különösen hangsúlyosak, a talajlakók és a korai lombkártevők kiiktatásával a napraforgót védhetjük meg. A rovarölő szerek csávázását már EU-szinten tiltják, így a fertőtlenítés mellett egyéb különböző gombafajokat alkalmazhatunk biológiai növényvédőként. A fertőtlenítéssel ne várjunk sokáig, 4-5 cm mélyen dolgozzuk a talajba legkésőbb ½ hónappal a vetést megelőzően.

A napraforgó igazi tápanyagfaló növény – a táblák termésnövekedésével arányosan pedig ezt is fokozott mennyiségben kell biztosítani a termelőknek. Szilárd és folyékony műtrágya mellett különféle talajkondicionáló készítményeket is kínál a piac. A gondos termesztéshez tudnunk kell, milyen makro- és mikroelem szükséglete van a napraforgónak, amelyet alap- és kiegészítő trágyázással juttathatunk be a vegetáció folyamán. A kezdeti fejlődéshez jelentősen hozzájárul az, ha megfelelő arányban adagoljuk a nitrogént, foszfort és a káliumot. Minden helyzetben fontos optimalizálni, ugyanis túlzott mennyiségben visszaveti a növekedést.

A magyarországi talajok többsége nem szenved kalcium-, magnézium- vagy kénhiányban. A mészhiányos és savanyú kémhatású földet azonban gondozni kell, például kalciumtrágyázással. Ne felejtsük el, hogy ezek az olajtartalomra és termésmennyiségre is kihatnak. A napraforgó ellenállási képességét mikroelemekkel érhetjük el, a vas, mangán és réz mellett a bór a legszükségesebb elem. Kisebbek a napraforgó levelei? Sajnos, bórhiányra gyanakodhatunk, ami egy csapadékmentes időszakban még fokozottabbá is válhat.

 

 

Vegyszert? Okosan.

 

A mennyiség-központú termesztés szemlélete nemcsak a hibridek továbbfejlesztésén dobott óriásit, de a gyomszabályozási technológiáját is jelentősen befolyásolta. Már a rovarölő csávázás gyakorlata is tiltott az EU-termelőknél, a növény kifejlődési időszakára pedig pontosan meghatározták az elfogadható hatóanyagokat. Az első 2 hónapban a napraforgó még nem képes önállóan elnyomni a gyomokat, egy alapozó gazirtást mindenképp el kell végeznünk a termőterületen. Ezzel nemcsak a gombák elszaporodásától védhetjük meg a napraforgót, de a későbbi terméshozam-csökkenést is megelőzhetjük. Talán nem is gondolnánk, de a betakarítható termés fele is odalehet, ha ebben az időszakban elhagyjuk a gyomirtást a termesztésből. Végezzük el megfelelő időben is, mert, ha a gyom már túllép a 2-4 leveles időszakán, csak részlegesen reagál a herbicidekre.

 

 

A méh is része a termesztésnek

 

A méhes megporzás növeli a termésmennyiséget. Ezért, ha lehetséges, telepítsünk a virágzás kezdeti időszakában méhcsaládokat a termőterületre. 2-3 erősebb kolóniával már a napraforgó minőségét is biztosíthatjuk, ajánlják a szakemberek. A termesztésnél ügyeljünk a rovarkártervők elleni védekezés kivitelezésére is, mert egyes inszekticidek méhveszélyesek, és csak adott időszakban használhatóak fel. Ha virágzás előtt két héttel már nem alkalmazzuk ezt a típust, nem kell féltenünk a családokat. Egyébként a poloskák, atkák és tetvek elleni védekezést a napraforgó pár leveles időszakától el kell kezdenünk. Mivel ez egybeesik a gombakórokozók elleni fellépéssel, a műveleteket akár össze is kapcsolhatjuk.

 

A szakemberek szerint a versenyképességet, vagyis a tartósan magas hozamot a tudatosabb hibridválasztás tarthatja fenn, illetve a fajspecifikusabb termesztés. A napraforgó termesztés folyamatos újdonságokkal szolgál a vetőmagpiacon is, amit a gazdáknak érdemes nyomon követni.