Az Étkezési Paprika Termesztése

Az Étkezési Paprika Termesztése

Az étkezési paprika termesztésében és fogyasztásában Magyarország a világ élmezőnyébe tartozik. A nálunk jól ismert és rendkívül kedvelt konyhakerti növény a világ más országaiban sokkal kevésbé elterjedt.

Az étkezési paprika friss, tartósított vagy savanyított formában a magyar konyha alapvető tartozéka. Rendkívüli C-vitamin tartalmának köszönhetően az étkezési paprikát az immunrendszer egyik legfőbb erősítőjeként tartják számon.

Az étkezési paprika élettani szükségletei

Az étkezési paprika fényigénye nehezen behatárolható, ugyanis a különböző fajták különböző igénnyel rendelkeznek. Általánosságban az 5000 lux körüli fényerősséget szoktuk meghatározni, ami a legtöbb fajta számára elegendő fénymennyiséget jelent. A megfelelő fényviszonyok azért is külön jelentőséggel bírnak, mivel terméskötés csakis adott fényerősség-küszöbérték felett következik be.

Az étkezési paprika kifejezetten meleget kedvelő növény. Ideális feltételt jelent számára a 25 °C körüli hőmérséklet. Valójában a 20 és 30 °C közötti tartományban érzi igazán jól magát. A csírázás során ennek a tartománynak a felső értékei ideálisak a számára, viszont szikleveles korban, az első kötések idején és a felnőtt növények esetében az éjszakai órákban a tartomány alsó értékeit kedveli. A legtöbb étkezési paprika fajta esetében 10 °C esetében áll le a növény fejlődése.

A legtöbb konyhakerti termelő megfeledkezik arról a tényről, hogy az étkezési paprika nagy vízigényű növény. Mivel az egységnyi szárazanyag előállításához elpárologtatott víz mennyisége igen magas, így az elvesztett mennyiséget pótolnunk kell. Az étkezési paprika jellemzően a tenyészidőben 650–700 mm vizet igényel, a talaj 60–70%-os telítettsége mellett számíthatunk a legjobb termésre.

Az étkezési paprika tápanyagszükséglete

Tíz tonna étkezési paprika 24 kg N-t, 9 kg P2O5-ot és 34 kg K2O-t tartalmaz. Ezeket a mennyiségeket kell pótolnunk a megfelelő táplálással. A nitrogén elengedhetetlenül szükséges a növény vegetatív fejlődésében, valamint a megkötött termések növesztésében. A nitrogén túladagolására oda kell figyelni, ugyanis nagyméretű sötétzöld leveleket és fejletlen terméseket eredményez. A nitrogén hiánya esetében a növény fejlődése lelassul vagy teljesen leáll, a levelek sárgulni kezdenek, a kötések elmaradnak, a termések pedig fejletlenek marad.

A megfelelő mennyiségű foszfor a növény generatív részeinek kialakulásához szükséges. Amennyiben túl nagy mennyiségben jut a növény foszforhoz, a termés-lomb arány irreálisan megváltozik a termés „javára”, így sok apró visszamaradó termés indul fejlődésnek. Foszfor hiány esetében elégtelen fejlettségű levelekre, gyenge kötésre, deformált termésre és gyenge magképzésre kell számítani.

A kálium meghatározó elem az étkezési paprikában; túladagolása viszont a létfontosságú nitrogén és foszfor felvételét gátolja.

Az étkezési paprika táplálásában mindezek mellett fontos szerephez jut a klorofill alkotórészeként ismert magnézium, a kalcium, a vas, a bór, a réz és a mangán is.